A NASA ir\u00e1ny\u00edtotta, az Eur\u00f3pai \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g (ESA) \u00e9s a kanadai t\u00e1rsszervezet (CSA) k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trej\u00f6tt exped\u00edci\u00f3 2021 december 25-\u00e9n indult \u00fatj\u00e1ra az ESA Francia Guyan\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 \u0171r\u00e1llom\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A James Webb meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t jelent\u0151sen inspir\u00e1lta el\u0151dj\u00e9nek, a Hubble teleszk\u00f3pnak a sikere, de alapvet\u0151 v\u00e1ltoztat\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9ntek, amelyek eredm\u00e9ny\u00e9t a m\u00e1r k\u00f6zz\u00e9tett felv\u00e9telek is meggy\u0151z\u0151en illusztr\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n\n
A NASA m\u00e1sodik igazgat\u00f3j\u00e1r\u00f3l elnevezett \u0171rt\u00e1vcs\u0151 els\u0151sorban az infrav\u00f6r\u00f6s tartom\u00e1nyt f\u00e9nyk\u00e9pezi, m\u00edg a Hubble f\u0151leg a l\u00e1that\u00f3 tartom\u00e1nyt p\u00e1szt\u00e1zza. Az infrav\u00f6r\u00f6s, szemmel nem l\u00e1that\u00f3 tartom\u00e1ny \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9vel az \u00e9ppen kialakul\u00f3, a l\u00e1that\u00f3 f\u00e9nyt elnyel\u0151 porba burkol\u00f3dz\u00f3 csillagok \u00e9s bolyg\u00f3k is megfigyelhet\u0151k, illetve az igen t\u00e1volr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 f\u00e9ny hull\u00e1mhossza is megv\u00e1ltozik \u00e9s infrav\u00f6r\u00f6s tartom\u00e1nyba tol\u00f3dik.<\/p>\n\n
A 2 teleszk\u00f3p t\u00fckreinek m\u00e9rete k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is hozz\u00e1j\u00e1rul a vil\u00e1gegyetem eddig nem l\u00e1tott szeleteinek megismer\u00e9s\u00e9hez. A t\u00fck\u00f6r nagys\u00e1ga els\u0151sorban a befogott f\u00e9ny mennyis\u00e9g\u00e9t befoly\u00e1solja, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi a j\u00f3val nagyobb t\u00fck\u00f6rrel rendelkez\u0151 James Webb sz\u00e1m\u00e1ra, hogy sokkal jobban l\u00e1sson \u201evisszafel\u00e9\u201d az id\u0151ben. A t\u00e1voli objektumok f\u00e9nye hossz\u00fa id\u0151 alatt \u00e9r a teleszk\u00f3pig, \u00edgy, amit a k\u00e9peken l\u00e1tunk, ak\u00e1r t\u00f6bb milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tti esem\u00e9nyek lenyomatai is lehetnek, p\u00e9ld\u00e1ul a 4,6 milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tti \u0151srobban\u00e1s ideje k\u00f6r\u00fcl l\u00e9trej\u00f6tt csillagk\u00e9pz\u0151d\u00e9sek is kutathat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak. Az \u00faj teleszk\u00f3p t\u00fckre 18 hatsz\u00f6glet\u0171, arannyal bevont darabb\u00f3l \u00e1ll \u00e9s \u00f6sszesen 6,5 m\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171, vagyis a hasznos, f\u00e9nybefog\u00f3 fel\u00fclete kb. 25,4 n\u00e9gyzetm\u00e9ter. A Hubble t\u00fckr\u00e9nek \u00e1tm\u00e9r\u0151je ezzel szemben csak 2,4 m\u00e9ter, a teljes t\u00fck\u00f6rfel\u00fclet 4,5 n\u00e9gyzetm\u00e9ter.<\/p>\n\n A m\u00e9ret mellett az elhelyezked\u00e9se is sz\u00e1m\u00edt: m\u00edg a Hubble a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl, t\u0151l\u00fcnk 570 kilom\u00e9terre kering, a James Webb a Nap k\u00f6r\u00fcl kering a F\u00f6lddel egy\u00fctt, m\u00e1sf\u00e9l milli\u00f3 kilom\u00e9ternyire, az \u00fan. Lagrange 2 pontban, \u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl n\u00e9gyszer olyan t\u00e1vol van a F\u00f6ldt\u0151l, mint ahol a Hold p\u00e1ly\u00e1ja van. Ez\u00e1ltal sokkal hosszabb a kering\u00e9si ideje, \u00edgy t\u00f6bb ideje van az \u0171r egy-egy pontj\u00e1nak megfigyel\u00e9s\u00e9re \u00e9s felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9re. A Lagrange 2 pont egyike azon 5 pontnak a vil\u00e1g\u0171rben, ahol a Nap, a F\u00f6ld \u00e9s a Hold gravit\u00e1ci\u00f3ja nagyj\u00e1b\u00f3l kiegyenl\u00edt\u0151dik \u00e9s viszonylag stabilan marad az itt elhelyezett objektum. <\/p>\n\n A projekt tervezett ideje 5-10 \u00e9v, hiszen a nagy t\u00e1vols\u00e1g miatt a James Webbhez nem lehet \u0171rhaj\u00f3sokat k\u00fcldeni, ha b\u00e1rmi probl\u00e9ma ad\u00f3dik, m\u00edg a F\u00f6ldk\u00f6zeli p\u00e1ly\u00e1n tart\u00f3zkod\u00f3 Hubble 32 \u00e9vvel indul\u00e1sa ut\u00e1n is \u00fczemel. A James Webb \u0171rteleszk\u00f3p param\u00e9terei lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy a legels\u0151 galaxisok sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t \u00e9s az els\u0151 csillagok megjelen\u00e9s\u00e9t is lef\u00e9nyk\u00e9pezze, m\u00edg a Hubble csak a galaxisok \u201ekisgyermekkor\u00e1r\u00f3l\u201d tud tud\u00f3s\u00edtani a kisebb t\u00fck\u00f6rm\u00e9ret \u00e9s az infrav\u00f6r\u00f6s tartom\u00e1nyba \u00e9ppen csak belekukkant\u00f3 kamer\u00e1i miatt. <\/p>\n\n Az els\u0151 k\u00e9pek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb is \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3 a Hubble \u00e1ltal ugyanarr\u00f3l az objektumr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9telekkel. Az NGC 3132-es planet\u00e1ris k\u00f6dr\u0151l 1998-ban k\u00e9sz\u00edtett gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, sejtelmes k\u00e9pet a Hubble. A James Webb felv\u00e9telei megmutatj\u00e1k, hogy a k\u00f6d-rendszernek k\u00e9t k\u00f6zponti csillaga van \u00e9s ezek egyike \u00e9vezredek \u00f3ta bocs\u00e1t ki g\u00e1z- \u00e9s porr\u00e9tegeket, \u00edgy ez eddig a legjobb dokument\u00e1ci\u00f3k egyike egy haldokl\u00f3 csillagr\u00f3l.<\/p>\n\n Az infrav\u00f6r\u00f6s tartom\u00e1ny megfigyel\u00e9se m\u00e9g rengeteg titkot tartogat, ak\u00e1r forradalmas\u00edthatja is meglev\u0151 tud\u00e1sunkat \u00e9s sz\u00e1mos, eddig nem igazolt elm\u00e9letre adhat v\u00e1laszt. Felm\u00e9rhetetlen mennyis\u00e9g\u0171 adat feldolgoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s publik\u00e1l\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1m\u00edthatunk az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben, hiszen a k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edt\u0151 k\u00e9t berendez\u00e9s \u2013 a l\u00e1that\u00f3hoz k\u00f6zeli infrav\u00f6r\u00f6s tartom\u00e1nyt figyel\u0151 NIRCam \u00e9s a magasabb hull\u00e1mhosszt, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151-infrav\u00f6r\u00f6s tartom\u00e1nyt p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 MIRI kamer\u00e1k mellett a k\u00e9t legjelent\u0151sebb berendez\u00e9s a t\u00f6bbek k\u00f6zt az anyag\u00f6sszet\u00e9telt r\u00f6gz\u00edt\u0151 \u00e9s a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet is m\u00e9r\u0151 NIRSpec, valamint a k\u00e9t modulb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 FGS\/NIRISS eszk\u00f6z , mely a pontos \u201ec\u00e9lz\u00e1st\u201d teszi lehet\u0151v\u00e9 a nagy felbont\u00e1s\u00fa k\u00e9pek k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor \u00e9s emellett a f\u00e9nyeket \u00e9s az exobolyg\u00f3kat vizsg\u00e1lja.<\/p>\n\n A bolyg\u00f3k, galaxisok f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s\u00e9nek tov\u00e1bbi felt\u00e9tele egy olyan detektor, amelyik nagyon hossz\u00fa expoz\u00edci\u00f3s id\u0151t tesz lehet\u0151v\u00e9, amelyre a legjobb \u2013 a JWST-n is alkalmazott – megold\u00e1s az \u00fan. CCD (charge-coupled device \u2013 t\u00f6lt\u00e9s-csatolt eszk\u00f6z). A jelek tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 alkatr\u00e9sz-l\u00e1nc f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny modullal \u00e9s fotodi\u00f3d\u00e1val kieg\u00e9sz\u00fclve elektronikus jelekk\u00e9 alak\u00edtja a f\u00e9nyt. Saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy egym\u00e1shoz csatolt kondenz\u00e1torokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 integr\u00e1lt \u00e1ramk\u00f6rt tartalmaz \u00e9s mivel a kondenz\u00e1torok \u00e1t tudj\u00e1k adni szomsz\u00e9djuknak a t\u00f6lt\u00e9st, \u00edgy hossz\u00fa expoz\u00edci\u00f3val is kiolvashat\u00f3 a k\u00e9p. A technol\u00f3gia megalkot\u00f3i,Willard Boyle \u00e9s George Smith 40 \u00e9vvel az 1969-es felfedez\u00e9s ut\u00e1n, 2009-ben fizikai Nobel-d\u00edjban r\u00e9szes\u00fcltek<\/a>. <\/p>\n\n A technol\u00f3gi\u00e1t az \u0171rkutat\u00e1s mellett els\u0151sorban digit\u00e1lis kamer\u00e1kban \u00e9s optikai szkennerekben alkalmazz\u00e1k, az azonos alapelven m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00fan. CMOS technika pedig az okostelefonok kamer\u00e1it \u00e9pp\u00fagy szolg\u00e1lja, mint a F\u00f6ldet figyel\u0151 m\u0171holdak\u00e9t.<\/p>\n\n![\"\"](\"https:\/\/www.egroup.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/jwst-1024x751.png\")
<\/figure>\n![\"\"](\"https:\/\/www.egroup.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/STSCI-J-p22033b-1100px-1024x953.jpg\")
<\/figure>\n